Ingyenes házhozszállítás, 1 munkanapos időgaranciával, 12:00-ig megtörtént rendelésekre.

A kókuszolaj jótékony hatásai és felhasználása

Felnyitott kókuszdió és kókuszolaj

A kókuszolaj az érett kókuszdió fehér húsából nyert növényi zsiradék. Élelmiszerként és kozmetikai alapanyagként egyaránt használják, külsőleges kutatásaiban pedig főként a száraz bőr ápolását, az atópiás bőr állapotát és a hajszálak fizikai védelmét vizsgálták.

A kutatási eredmények értelmezésénél fontos megkülönböztetni a szűz, a finomított és a frakcionált kókuszolajat. Ezek eltérő előállítási móddal, összetétellel, illattal és kozmetikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek, ezért az egyik változattal elért eredmény nem vihető át automatikusan a többire.

Mi is az a kókuszolaj?

A kókuszpálma, botanikai nevén Cocos nucifera, a pálmafélék családjába tartozó trópusi növény. Természetes elterjedési területe Közép-Malézia térségétől a Csendes-óceán délnyugati szigeteiig húzódik, napjainkban azonban a világ számos trópusi tengerparti vidékén termesztik.

A kókuszdió botanikailag nem valódi dió, hanem rostos külső réteggel és kemény belső héjjal rendelkező csonthéjas termés. Az olajat az érett termés fehér, zsírokban gazdag belső részéből, az úgynevezett endospermiumból állítják elő.

Szűz és finomított kókuszolaj: mi a különbség?

A szűz kókuszolajat friss, érett kókuszhúsból mechanikai vagy más kíméletes eljárással nyerik ki. Előállítása nem foglal magában finomítást, fehérítést és szagtalanítást, ezért általában megőrzi jellegzetes kókuszos illatát és ízét.

A hagyományos finomított kókuszolajat gyakran szárított kókuszhúsból, más néven koprából állítják elő. A nyers olajat ezt követően tisztíthatják, fehéríthetik és szagtalaníthatják, így semlegesebb illatú és ízű termék készül.

A két változat fő zsírsavösszetétele hasonló lehet, kisebb kísérőanyagaik és antioxidáns kapacitásuk azonban az alapanyagtól és a feldolgozás módjától függően eltérhet.

Miért szilárdul meg hűvösebb helyen?

A kókuszolaj zsírsavainak túlnyomó része telített. Meghatározó összetevője a laurinsav, mellette mirisztinsav, palmitinsav, kaprilsav és kaprinsav is jelen lehet.

Zsírsavösszetétele miatt a kókuszolaj hűvösebb szobában megszilárdulhat, melegebb környezetben pedig ismét folyékonnyá válik. Ez természetes fizikai változás, és önmagában nem jelenti az olaj minőségének romlását.

Olaj és teljes kókuszhús: nem azonos összetétel

A teljes kókuszhús zsírok mellett rostot, fehérjét, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. A belőle kivont kókuszolaj ezzel szemben szinte teljes egészében zsiradékból áll, ezért nem tekinthető a teljes termés tápanyagainak koncentrált változatának.

Rostot nem tartalmaz, vitamin- és ásványianyag-tartalma pedig nem olyan jelentős, hogy kozmetikai tulajdonságait általánosan ezekkel lehetne magyarázni. Külsőleges felhasználásakor elsősorban zsírsavai, bőrpuhító jellege és a hajszálakkal való kölcsönhatása lehet releváns.

Miben más a frakcionált kókuszolaj?

A frakcionált kókuszolaj további feldolgozással készül, amelynek során a kókuszolaj egyes zsírsavfrakcióit elkülönítik. Gyakran főként kapril- és kaprinsavból felépülő triglicerideket tartalmaz.

Szobahőmérsékleten is folyékony, általában színtelen és csaknem szagtalan, ezért praktikus hordozóolaj lehet. Összetétele azonban nem azonos a szűz kókuszolajéval, így a szűz olajjal végzett bőr- és hajvizsgálatok eredményei nem alkalmazhatók automatikusan a frakcionált változatra.

A kókuszolaj jótékony hatásai

De pontosan mire jó a kókuszolaj? Külsőleges felhasználását elsősorban a hajszálak felszíni védelmével, a száraz bőr hidratálásával, az atópiás bőr ápolásával, valamint egyes mikroorganizmusokra gyakorolt laboratóriumi hatásával kapcsolatban vizsgálták.

A kutatások értelmezésénél fontos elkülöníteni a szűz és a finomított kókuszolajat, a tiszta olajat és a több összetevőt tartalmazó kozmetikumokat, valamint a humán, hajszálakon végzett és mikrobiológiai vizsgálatokat. Az egyik készítménnyel vagy alkalmazási móddal elért eredmény nem vihető át automatikusan a többire.

1. Kevesebb fehérjevesztés a hajszálakból

A kókuszolaj hajápolási szerepe elsősorban a már kialakult hajszál szerkezetéhez kapcsolódik. Zsírsavösszetétele és a hajszálba történő részleges behatolása miatt mérsékelheti a mosás és fésülés közben kialakuló károsodást.

Egy 2003-ban megjelent összehasonlító kutatásban kókuszolaj, napraforgóolaj és ásványi olaj hajszálakra gyakorolt hatását vizsgálták. A három olaj közül a kókuszolaj csökkentette számottevően a fehérjevesztést mind az ép, mind a károsodott hajszálakban, amikor hajmosás előtt vagy után alkalmazták.

A feltételezett magyarázat szerint a kókuszolajban található laurinsav viszonylag kis mérete és egyenes szerkezete elősegítheti, hogy az olaj egy része behatoljon a hajszálba. Ezzel mérsékelheti a vízfelvétel és kiszáradás ismétlődése során kialakuló duzzadást és szerkezeti igénybevételt.

A kutatás a hajszál fizikai állapotát vizsgálta, nem a fejbőrt vagy a hajhagymákat. Az eredményekből ezért nem következik, hogy a kókuszolaj felgyorsítaná a hajnövekedést, kezelné a hajhullást vagy megszüntetné a korpásodást.

2. Száraz bőrön a hidratáltság támogatása

A kókuszolaj a bőrfelszínen zsíros, bőrpuhító réteget képezhet. Ez simább érzetet adhat, és segíthet mérsékelni a száraz, érdes vagy hámló bőr kellemetlenségeit.

Egy 34 résztvevővel végzett, randomizált, kettős vak vizsgálatban szűz kókuszolajat és ásványi olajat hasonlítottak össze enyhe vagy közepes bőrszárazság esetén. A résztvevők két héten keresztül naponta kétszer alkalmazták az olajat a lábukon. Mindkét csoportban javult a bőr hidratáltsága és emelkedett a felszíni lipidtartalom.

A kókuszolaj hatása ebben a vizsgálatban összességében hasonló volt az ásványi olajéhoz. Nem észleltek jelentős különbséget a bőrön keresztüli vízvesztésben vagy a bőrfelszín pH-értékében, és a rövid vizsgálati idő alatt nem jelentettek kedvezőtlen reakciót.

Az eredmények a szűz kókuszolaj bőrpuhító és hidratáló felhasználását támasztják alá enyhe bőrszárazság mellett. Az egyéni bőrérzet azonban eltérhet, és arcon vagy pattanásokra hajlamos bőrön a nehezebb, zsírosabb állag nem mindenki számára kellemes.

3. Atópiás bőr ápolása gyermekeknél

A szűz kókuszolajat enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitisz mellett is összehasonlították ásványi olajjal. Ezek a vizsgálatok kiegészítő bőrápolást értékeltek, nem pedig az orvos által előírt kezelés teljes kiváltását.

Egy randomizált, kettős vak klinikai vizsgálatban 117, enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitisszel élő gyermek vett részt. Nyolc héten keresztül szűz kókuszolajat vagy ásványi olajat alkalmaztak a bőrön. A kókuszolajos csoportban nagyobb mértékben javult az atópiás dermatitisz súlyosságát értékelő SCORAD-pontszám, valamint kedvezőbben alakult a bőr vízvesztése és nedvességtartalma.

A vizsgálat meghatározott, szűz kókuszolajat használt, eredményei pedig gyermekek enyhe vagy közepesen súlyos atópiás bőrállapotára vonatkoztak. Súlyos, nedvedző, fájdalmas vagy fertőzésre utaló tünetek esetén az olaj önmagában nem megfelelő ellátás.

4. Atópiás bőr és a Staphylococcus aureus jelenléte

Az atópiás bőrt gyakrabban kolonizálhatja a Staphylococcus aureus baktérium. Egy kisebb humán kutatásban ezért nemcsak a bőr állapotát, hanem a baktérium kimutathatóságát is vizsgálták.

Egy 52 felnőtt részvételével végzett kontrollált vizsgálatban szűz kókuszolajat vagy szűz olívaolajat alkalmaztak naponta kétszer, négy héten keresztül. A kókuszolajos csoportban a kezelés végére kevesebb résztvevő bőréről lehetett Staphylococcus aureus baktériumot kimutatni, és az atópiás dermatitisz objektív súlyossági értéke is csökkent.

A vizsgálat kis létszámú volt, és a két csoportban már a kiinduláskor eltért a baktériummal kolonizált résztvevők száma. Az eredmény ezért érdekes klinikai jelzés, de nem jelenti azt, hogy a kókuszolaj általános bőrfertőtlenítőként vagy fertőzések önálló kezeléseként alkalmazható.

5. Candida fajokkal végzett laboratóriumi vizsgálat

A kókuszolaj és egyes zsírsavai laboratóriumi körülmények között több mikroorganizmussal szemben mutattak aktivitást. Az eredmény azonban függhet a vizsgált fajtól, az olaj koncentrációjától és az alkalmazott módszertől.

Egy 2007-ben megjelent mikrobiológiai kutatásban klinikai mintákból származó 52 Candida-izolátum érzékenységét vizsgálták szűz kókuszolajjal szemben. Több faj növekedését gátolta az olaj, de az ehhez szükséges koncentráció fajonként jelentősen eltért, és több esetben igen magas volt.

A kísérlet laboratóriumi tenyészeteken készült, nem gombás bőrfertőzésben szenvedő embereken. Nem ad közvetlen bizonyítékot arra, hogy a bőrre kent kókuszolaj megelőzné vagy kezelné a candidiasist, a körömgombát vagy más gombás fertőzést.

6. Fenolos vegyületek és laboratóriumi antioxidáns kapacitás

A szűz kókuszolaj kisebb mennyiségben fenolos vegyületeket is tartalmazhat. Ezek mennyiségét és az olaj laboratóriumban mérhető antioxidáns kapacitását az előállítás módja és a finomítás is befolyásolhatja.

Egy 2009-ben megjelent kémiai elemzésben különböző módszerekkel előállított szűz kókuszolajokat hasonlítottak össze finomított, fehérített és szagtalanított kókuszolajjal. A szűz olajok nagyobb antioxidáns kapacitást mutattak, a meghatározó kimutatott fenolos savak között pedig ferulasav és p-kumársav szerepelt.

Ez az eredmény az olaj kémiai összetételét és laboratóriumi antioxidáns viselkedését jellemezte. Önmagában nem bizonyítja, hogy külsőleges használata megállítaná a bőr öregedését, semlegesítené a szervezetben kialakuló oxidatív stresszt vagy helyreállítaná a sérült szöveteket.

Mit mutatnak összességében a kutatások?

A kókuszolaj legjobban alátámasztható kozmetikai felhasználása a száraz bőr puhításához és hidratálásához, valamint a hajszálak fehérjevesztésének és fizikai károsodásának mérsékléséhez kapcsolódik. Enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitisz mellett szűz kókuszolajjal végzett humán vizsgálatok is kedvező eredményeket mutattak.

A baktériumokkal és gombákkal kapcsolatos eredmények egy része humán bőrvizsgálatból, más része laboratóriumi tenyészetekből származik. Ezek alapján antimikrobiális tulajdonságok feltételezhetők, de a kókuszolaj nem tekinthető általános fertőtlenítőnek vagy gombás fertőzések igazolt önálló kezelésének.

A hajnövekedés, hajhullás, korpásodás, fényvédelem, égési sérülések és sebek kezelésére vonatkozó erős állításokhoz jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő, tiszta kókuszolajjal végzett humán klinikai bizonyíték.

Kókuszolaj hordozóolajként

A kókuszolaj önálló bőrápolóként, valamint illóolajos test- és hajápoló keverékek alapjaként is használható. Hordozóolajként csökkenti a koncentrált illóolaj bőrre jutó töménységét, és segíti annak egyenletesebb eloszlatását.

A zsíros alap lassíthatja az illékony aromás összetevők elpárolgását a bőrfelszínről, ez azonban nem jelenti azt, hogy fokozná vagy meghosszabbítaná az illóolaj feltételezett egészségügyi hatását. A megfelelően hígított keverék is okozhat irritációt vagy allergiás reakciót.

Szűz vagy frakcionált kókuszolaj?

A szűz kókuszolaj hűvösebb környezetben megszilárdulhat, melegítés hatására pedig ismét folyékonnyá válik. Jellegzetes kókuszos illata és nehezebb bőrérzete miatt elsősorban testápoló, hajápoló vagy leöblítendő keverékekben lehet kellemes.

A frakcionált kókuszolaj feldolgozott, szobahőmérsékleten is folyékony változat. Gyakran kapril- és kaprinsavból felépülő trigliceridek alkotják, ezért összetétele, állaga és kozmetikai viselkedése nem teljesen azonos a szűz kókuszolajéval.

Folyékony állaga miatt könnyebben kimérhető, egyszerűbben eloszlatható, és praktikusabb lehet kis kiszerelésű illóolajos keverékekhez. A két változat közötti választás elsősorban a kívánt állagtól, illattól és bőrérzettől függ.

Testápoló alap szárazabb bőrterületekre

A kókuszolaj bőrpuhító réteget képezhet, ezért szárazabb kézfejen, könyökön, lábszáron vagy más ép bőrterületen simább és puhább érzetet adhat. Nagyobb testfelületen érdemes először kis mennyiséggel kezdeni, mert állaga egyesek számára nehéz vagy túlságosan zsíros lehet.

Arcon, zsíros vagy pattanásokra hajlamos bőrön különösen fontos az egyéni tolerálhatóság megfigyelése. Ha használata mellett több mitesszer, gyulladt elváltozás vagy kellemetlen bőrérzet jelentkezik, más állagú hordozóolaj megfelelőbb lehet.

Hajpakolások és száraz hajvégek

A szűz kókuszolaj hajmosás előtti pakolásként vagy kis mennyiségben a száraz hajvégeken is alkalmazható. Segíthet mérsékelni a hajszálak durva tapintását és a fésülés közbeni igénybevételt.

Finom szálú vagy gyorsan zsírosodó hajon rövidebb hatóidővel és nagyon kis mennyiséggel érdemes kezdeni. A túl sok olaj nehezen mosható ki, és elnehezítheti a hajszálakat.

A hígítás mértékét az illóolaj határozza meg

Nem létezik minden illóolajhoz és minden bőrfelülethez megfelelő általános hígítási recept. Egyes illóolajok viszonylag alacsony koncentráció mellett is irritálóak lehetnek, mások fényérzékenységet okozhatnak, vagy meghatározott egészségi állapotok mellett nem ajánlottak.

  • Az illóolajat először kimért kókuszolajhoz adjuk, ne közvetlenül a bőrön próbáljuk elkeverni.
  • Arcra, nagy bőrfelületre és rendszeres használatra alacsonyabb koncentráció indokolt, mint rövid ideig alkalmazott, kis területre szánt keveréknél.
  • Mindig az adott illóolaj bőrön alkalmazható legnagyobb koncentrációját és különleges ellenjavallatait vegyük alapul.
  • Első alkalommal kis mennyiségű, visszafogott koncentrációjú keveréket készítsünk.
  • A cseppszám csak közelítő érték, mert a csepp mérete az adagolótól, a hőmérséklettől és az olaj sűrűségétől is függhet.
  • Csecsemőknek és gyermekeknek ne használjunk felnőttek számára készült általános hígítási receptet. Az életkorhoz és az adott illóolajhoz tartozó külön biztonsági korlátozásokat kell figyelembe venni.

Lehetséges mellékhatások és óvintézkedések

  • A kókuszolajat kozmetikai használat mellett általában jól tolerálják, de ritkán irritáció vagy allergiás reakció is kialakulhat.
  • Első használat előtt kis mennyiséget vigyünk fel az alkar korlátozott területére. Bőrpír, viszketés, duzzanat vagy égő érzés esetén ne alkalmazzuk tovább.
  • Ismert kókuszallergia vagy kókuszt tartalmazó élelmiszerre, olajra vagy kozmetikumra adott korábbi reakció esetén használata előtt kérjünk szakmai tanácsot.
  • A szűz és a frakcionált kókuszolaj összetétele eltérő. Az egyik változat jó tolerálhatóságából nem következik automatikusan, hogy a másik sem okozhat reakciót.
  • Kerüljük a szemmel, szájjal és más nyálkahártyával való közvetlen érintkezést. Szembe jutás esetén több percen keresztül óvatosan öblítsük tiszta vízzel.
  • Nyílt seben, fertőzött, nedvedző vagy súlyosan gyulladt bőrön, illetve friss égési sérülésen ne használjuk megfelelően kialakított gyógyászati készítmény helyett.
  • Illóolajos keveréknél minden hozzáadott összetevő ellenjavallatait, fényérzékenységi kockázatát és bőrön alkalmazható koncentrációját külön figyelembe kell venni.
  • A kizárólag kozmetikai célra forgalmazott olajat ne fogyasszuk el. Gondosan lezárva, hőtől és közvetlen napfénytől védve tároljuk, megváltozott vagy avas szag esetén pedig ne használjuk tovább.

A cikkben bemutatott információk tájékoztató jellegűek. Tartós, fájdalmas, gyulladt vagy súlyosbodó bőr- és fejbőrpanasz esetén bőrgyógyászati vizsgálat indokolt.

Close (esc)

Popup

Use this popup to embed a mailing list sign up form. Alternatively use it as a simple call to action with a link to a product or a page.

Keresés

Kosár

A kosarad jelenleg üres.
Vissza