Szédülés ellen: mit tehetünk, és milyen szerepe lehet az aromaterápiának?

A szédülés gyakori panasz, amely többféle érzést takarhat. Van, aki forgást vagy mozgást érez, más inkább bizonytalanságról, imbolygásról, gyengeségről vagy ájulásközeli érzésről számol be.

Az egyszeri, rövid rosszullét mögött állhat például hirtelen felállás, folyadékhiány vagy kihagyott étkezés. A visszatérő, erős vagy más tünetekkel társuló szédülést azonban érdemes kivizsgáltatni, mert a megfelelő teendő mindig a kiváltó októl függ.

Mit nevezünk szédülésnek?

A szédülés gyűjtőfogalom. Nem minden esetben ugyanazt az érzést vagy egészségügyi problémát jelenti.

• Forgó jellegű szédülés, vagyis vertigo: Az érintett úgy érzi, mintha ő maga vagy a környezete forogna, billenne vagy mozogna.
• Ájulásközeli érzés: Gyengeséggel, elsötétülő látással vagy bizonytalansággal járhat, különösen gyors felálláskor.
• Egyensúlyzavar: Járás közben imbolygás, oldalra húzás vagy bizonytalan talajérzet jelentkezhet.

A forgó szédülés gyakran a belső fül és az egyensúlyszerv működésével függ össze. Az ájulásközeli érzés hátterében ezzel szemben többek között vérnyomásesés, folyadékhiány, alacsony vércukorszint vagy keringési probléma is állhat.

Mi okozhat szédülést?

A panasz időtartama, jellege, kiváltó helyzete és a hozzá társuló tünetek segíthetnek az ok meghatározásában. Gyakori, hogy a fej vagy a test helyzetének megváltoztatása, felállás, mozgás vagy egy fertőzés után jelentkezik.

• Jóindulatú helyzeti szédülés: Rövid, intenzív forgásérzetet válthat ki például az ágyban való megfordulás, a lehajlás vagy a fej hátrahajtása.
• Belsőfül- és egyensúlyszervi problémák: A vesztibuláris neuritisz, a labirintusgyulladás és a Ménière-betegség szédüléssel, hányingerrel, egyensúlyzavarral, esetenként fülzúgással vagy hallásváltozással járhat.
• Migrén: A migrén egyes formáinál fejfájás nélkül is kialakulhat szédülés, fény- vagy hangérzékenység és bizonytalanságérzet.
• Hirtelen vérnyomásesés: Gyors felálláskor átmenetileg elsötétülhet a látás, gyengeség vagy ájulásközeli érzés jelentkezhet.
• Folyadékhiány vagy rendszertelen étkezés: Kevés folyadék, nagy meleg, hányás, hasmenés vagy hosszabb étkezési szünet is hozzájárulhat a rosszulléthez.
• Alacsony vércukorszint: Elsősorban inzulint vagy bizonyos vércukorszint-csökkentő gyógyszereket használóknál fordulhat elő. Remegés, verejtékezés, éhség és zavartság is kísérheti.
• Gyógyszermellékhatás: Többek között egyes vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, antidepresszánsok és epilepszia elleni gyógyszerek mellett is jelentkezhet szédülés.
• Vérszegénység: A szédülés mellett fáradtság, sápadtság, szapora szívverés vagy terhelésre jelentkező légszomj is előfordulhat.
• Szorongás és fokozott légzés: Erős feszültség vagy pánik során bizonytalanságérzés, zsibbadás, légszomjérzet és szédülés is kialakulhat.
• Fejsérülés: Ütés vagy esés után azonnal vagy később is jelentkezhet szédülés, ezért az ilyen panaszt különösen fontos komolyan venni.

Ritkábban szívritmuszavar, keringési vagy neurológiai betegség is állhat a háttérben. Az okot pusztán a szédülés jellege alapján nem mindig lehet biztonsággal megállapítani.

Fontos: Ha egy helyiségben egyszerre többen tapasztalnak fejfájást, szédülést, hányingert vagy zavartságot, felmerülhet a szén-monoxid jelenléte. Ilyenkor azonnal menjünk friss levegőre, és kérjünk sürgős segítséget.

Fedezd fel az aromákat Milyen illat illik legjobban a napodhoz? Válogass citrusos, gyógynövényes, virágos és fás illóolajaink között, és találd meg a saját kedvencedet. 100 ml-es XXL kiszerelés 100%-os tisztaság Megnézem az illóolajokat → Több mint 30 féle illat

Mikor szükséges orvosi segítség?

A rövid ideig tartó, egyértelmű helyzethez kapcsolódó szédülés gyakran nem utal súlyos problémára. Orvosi vizsgálat javasolt azonban, ha a panasz visszatér, nem múlik el, fokozódik vagy a mindennapi tevékenységeket is akadályozza.

Sürgős segítség szükséges, ha a szédüléshez az alábbiak valamelyike társul:

• féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség, illetve zsibbadás;
• beszédzavar, zavartság vagy az elhangzó beszéd megértésének nehézsége;
• kettős látás, látásvesztés vagy más hirtelen látászavar;
• hirtelen kialakuló, szokatlanul erős fejfájás;
• járásképtelenség, súlyos egyensúlyvesztés vagy koordinációs zavar;
• ájulás, görcsroham vagy jelentős tudatzavar;
• mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy szabálytalan szívverés;
• folyamatos hányás vagy a folyadék megtartásának képtelensége;
• hirtelen halláscsökkenés;
• fejsérülést követően jelentkező vagy romló panasz.

Mit tehetünk szédülés esetén?

A megfelelő kezelés a kiváltó októl függ. A rosszullét idején néhány egyszerű lépés csökkentheti az elesés és a sérülés kockázatát.

• Üljünk vagy feküdjünk le: Ne próbáljunk bizonytalan járással továbbmenni. Várjuk meg, amíg a rosszullét mérséklődik.
• Mozogjunk lassan: Felkeléskor először üljünk fel, várjunk néhány pillanatot, majd kapaszkodva álljunk fel.
• Fogyasszunk folyadékot: Kiszáradás gyanúja esetén a fokozatos folyadékpótlás segíthet, kivéve, ha orvos korábban folyadékkorlátozást rendelt el.
• Étkezzünk rendszeresen: A hosszú étkezési szünet egyeseknél fokozhatja a gyengeséget és az ájulásközeli érzést.
• Kerüljük az alkoholt: Az alkohol ronthatja az egyensúlyt, és egyes gyógyszerek szédítő hatását is fokozhatja.
• Ne vezessünk: Szédülés alatt ne vezessünk, ne kerékpározzunk, ne másszunk létrára és ne kezeljünk veszélyes gépet.
• Ellenőrizzük a gyógyszereket: Új készítmény vagy dózismódosítás után jelentkező panasz esetén egyeztessünk orvossal vagy gyógyszerésszel, de az előírt gyógyszert ne hagyjuk el önállóan.

A jóindulatú helyzeti szédülés egyes eseteiben meghatározott fej- és testhelyzet-változtatások segíthetnek. Ezeket érdemes először orvossal vagy megfelelően képzett szakemberrel elvégeztetni, mert nem minden szédüléstípusnál alkalmazhatók.

Hol kapcsolódhat ehhez az aromaterápia?

Az aromaterápia nem szünteti meg a szédülés kiváltó okát. Egyes illatokkal kapcsolatban inkább azt vizsgálták, hogy belégzésük mellett változik-e a hányinger, a feszültség vagy az általános közérzet.

A következő rész bemutatja, milyen eredmények születtek elsősorban borsmenta- és levendulaolajjal, és miért nem tekinthetők ezek közvetlenül szédülés elleni bizonyítéknak.

Illóolajok szédülés ellen: mit vizsgáltak a kutatások?

A szédülés nem önálló betegség, hanem sokféle állapothoz kapcsolódó tünet. Jelentkezhet többek között a belső fül egyensúlyszervi problémái, vérnyomásváltozás, folyadékhiány, gyógyszermellékhatás, migrén vagy más idegrendszeri ok miatt.

Az illóolajokkal végzett humán kutatások jelenleg nem igazolják, hogy valamely aroma megszüntetné a forgó jellegű szédülést, helyreállítaná az egyensúlyszerv működését vagy kezelné a kiváltó betegséget. Néhány illóolajat azonban a szédüléshez társuló hányingerrel, szorongással vagy kellemetlen közérzettel kapcsolatban is vizsgáltak.

Az illóolajok jótékony hatásai az összetételüktől, koncentrációjuktól, az alkalmazás módjától és a vizsgált állapottól is függhetnek. A hányingerrel vagy szorongással kapcsolatban kapott eredmények ezért nem tekinthetők közvetlen szédüléskutatásnak.

Borsmentaolaj és a szédüléshez társuló hányinger

A borsmentaolaj intenzív, mentolos aromája frissítő érzetet kelthet. Belégzését több klinikai helyzetben vizsgálták hányingerrel és hányással kapcsolatban, de ezek a kutatások nem kifejezetten szédüléses betegekkel készültek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a borsmenta aromája bizonyos helyzetekben kiegészítő segítséget nyújthat a hányinger kellemetlen érzetének mérsékléséhez. Ebből azonban nem következik, hogy magát a szédülést vagy az egyensúlyszervi problémát is kezelné.

Levendulaolaj és a szédülést kísérő feszültség

A szédülés bizonytalanságérzetet, félelmet vagy szorongást válthat ki, különösen akkor, ha váratlanul vagy visszatérően jelentkezik. A levendulaolajat elsősorban relaxációval, stresszel és szorongással kapcsolatban vizsgálták.

Ez az eredmény nem szédüléses betegekkel készült. Egy kellemes levendulaillat legfeljebb a nyugodtabb környezet kialakításához és a szédüléssel járó feszültség könnyebb elviseléséhez járulhat hozzá.

Mi a helyzet a gyakran említett más olajokkal?

Az eukaliptusz-, tömjén- és bazsalikomolajat különféle internetes ajánlásokban szintén megemlítik szédülés esetén. Aromájuk egyesek számára frissítő vagy megnyugtató lehet, megfelelő közvetlen humán szédülésvizsgálat azonban jelenleg nem kapcsolható hozzájuk.

Ezeknek az olajoknak az antioxidáns, antimikrobiális vagy gyulladásos folyamatokkal kapcsolatos általános eredményei önmagukban nem indokolják szédülés elleni alkalmazásukat. Erős illatok ráadásul érzékenyebb embereknél hányingert, fejfájást vagy rosszabb közérzetet is kiválthatnak.

Mit mutatnak összességében az eredmények?

A jelenlegi kutatások alapján bizonyos aromák kiegészítő támogatást nyújthatnak a szédüléshez társuló hányinger, feszültség vagy kellemetlen közérzet esetén. Nem áll rendelkezésre azonban megfelelő klinikai bizonyíték arra, hogy valamely illóolaj közvetlenül kezelné a szédülést vagy annak kiváltó okát.

Mivel a szédülés hátterében ártalmatlan, de sürgős kivizsgálást igénylő állapot is állhat, a visszatérő, erős vagy más tünetekkel társuló panaszt nem érdemes kizárólag aromaterápiával kezelni.

Hogyan kapcsolható az aromaterápia a szédüléshez?

Az aromaterápia nem kezeli a szédülést vagy annak kiváltó okát. Egy kellemesnek érzett illat legfeljebb a nyugodtabb környezet kialakításához, illetve a szédülést kísérő feszültség vagy hányinger könnyebb elviseléséhez járulhat hozzá.

Az illóolaj az aroma diffúzor használati útmutatóját követve, alacsony intenzitással és jól szellőző helyiségben párologtatható. Első alkalommal érdemes rövid ideig használni, mert az erős aromák egyeseknél fokozhatják a hányingert, a fejfájást vagy a bizonytalanságérzetet.

Szédülés közben először üljünk vagy feküdjünk le biztonságos helyen, és várjuk meg, amíg a rosszullét mérséklődik. Az aromaterápia miatt ne halasszuk el a tünet kiváltó okának kivizsgálását.

Lehetséges mellékhatások és óvintézkedések

• Az illóolajokat ne használjuk a szédülés önálló kezeléseként, és ne változtassunk miattuk az orvos által előírt gyógyszereken.
• Párologtatáskor kövessük az illóolaj és a készülék használati útmutatóját, és gondoskodjunk a helyiség megfelelő szellőzéséről.
• Fejfájás, hányinger, köhögés, légúti kellemetlenség vagy a szédülés erősödése esetén kapcsoljuk ki a diffúzort, és szellőztessünk ki.
• Az illóolajokat ne nyeljük le, ne cseppentsük a szembe vagy más nyálkahártyára, és ne alkalmazzuk közvetlenül a bőrön.
• Szédülés alatt ne vezessünk, ne használjunk veszélyes gépet, és lehetőleg ne közlekedjünk lépcsőn segítség nélkül.
• A visszatérő, hirtelen kezdődő, erős, elhúzódó vagy egyértelmű ok nélkül jelentkező szédülést érdemes orvossal kivizsgáltatni.
• Sürgős segítség szükséges, ha a szédüléshez féloldali gyengeség vagy zsibbadás, beszédzavar, látászavar, ájulás, járási nehézség vagy hirtelen fellépő erős fejfájás társul.
• Mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, szabálytalan szívveréssel vagy csillapíthatatlan hányással együtt jelentkező szédülés szintén gyors orvosi értékelést igényel.

A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek. Az aromaterápia nem helyettesíti a szédülés okának kivizsgálását vagy az orvos által javasolt kezelést.